Lichter Péter bemutatja: Mielőtt felkel a Nap

Az Apolló új, havi sorozatában egyedi utazásra hívjuk a filmrajongókat: „Lichter Péter bemutatja” címmel a ’90-es évek meghatározó klasszikusait és kultikus alkotásait vetítjük, amelyek formálták egy generáció gondolkodását, vizuális érzékenységét és a filmművészethez való viszonyát.

Lichter Péter filmrendező, filmesztéta és író, aki a kísérleti film és a filmtörténet iránti szenvedélyéről ismert, valamint a Pécsi Tudományegyetem Filmtudományi és Vizuális Tanulmányok Tanszékének adjunktusa. Munkáiban a mozi határait feszegeti, miközben mélyen reflektál a filmek kulturális és esztétikai örökségére. Ebben a sorozatban nemcsak a vásznon, hanem gondolataiban is kalauzol majd minket, segítve felfedezni, mitől váltak ezek a filmek időtállóvá.

Jesse (Ethan Hawke), az amerikai srác, és Celine (Julie Delpy), a francia végzős diáklány a Budapestről Bécsbe tartó vonaton ismerkednek össze. A két fiatal kellemesen elbeszélget az út során, melynek következtében a fiú arra kéri a lányt, tartson vele a bécsi éjszakában. Celine belemegy a dologba és a két fiatal együtt tölti azt a néhány órát, amely a reggelig még hátravan. Kapcsolatuk végül elsöprő szerelemben teljesedik ki, csakhogy napkeltekor el kell válniuk.

A Mielőtt felkel a nap (Before Sunrise, 1995) Richard Linklater trilógiájának első része, amely Jesse és Céline történetét követi három különböző életszakaszban. A film egy bécsi éjszaka során játszódik, ahol a két idegen mély beszélgetéseken keresztül ismeri meg egymást, miközben az idő múlandósága és az emberi kapcsolatok törékenysége válik központi témává.

A trilógia folytatásai, a Mielőtt lemegy a nap (Before Sunset, 2004) és a Mielőtt éjfélt üt az óra (Before Midnight, 2013) a szereplők újabb találkozásait mutatják be, immár érettebb, élettapasztalatokkal terhelt szemszögből.

A trilógia egésze az idő, a szerelem és az emberi kapcsolatok fejlődését reprezentálja: az első film az ifjúság idealizmusát, a második az elmulasztott lehetőségek és újraértékelés melankóliáját, míg a harmadik az érett kapcsolatok kihívásait és realitását vizsgálja. Linklater munkája azért is jelentős, mert valós időben kíséri végig a karakterek érzelmi és intellektuális fejlődését, hitelesen ábrázolva az élet folyamatos változásait.