Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál

11.09. PÉNTEK

17.00 Ha a cipőm mesélni tudna (My Fancy High Heels, taiwani dokumentumfilm, r: Ho Chao-Ti, 2010, 55 perc)
Hogyan és hol készülnek az akár 1000 dollárért kínált női luxuscipők? Ki mindenki szem a láncban, amíg egy tűsarkú eljut a nyomorult kínai faluból az elegáns manhattani cipőboltba? A szarvasmarha-gondozónak, a bőrkikészítőnek, a futószalag mellett dolgozó munkásnak, a bérgyártó üzem igazgatójának, a fiatal tervezőnek és a New York-i divathölgynek megvan a maga gondja és a maga álma. Az ő életüket mutatja be a film egy méregdrága tűsarkún keresztül.

18.00 A földműves álma (A Farmer’s Desire, svéd dokumentumfilm, r: Rebecka Rasmusson, 2010, 14 perc)
Knut dél-svédországi farmer, aki úgy élte le az egész életét, hogy érezte, rossz testbe született. A transzszexualitásról ötvenéves koráig mit sem tudott, most azonban teljes mivoltában azzá a nővé akar válni, aki valójában mindig is volt. Egyedül a nevét szeretné megtartani, mert nagyon megszerette, éppen csak a Knut nevű férfi szívódott fel az idők során. Kedves, humoros film a nemi identitás kereséséről és önmagunk felvállalásáról.

18.30 Égen s földön (Nostalgia for the Light, chilei-francia dokumentumfilm, r: Patricio Guzmán, 2010, 90 perc
Patricio Guzmán a tengerszint felett 3000 méteren fekvő Atacama-sivatagba, a föld legszárazabb pontjára kapaszkodik fel, ahol csillagászok gyűlnek össze a világ minden tájáról. A levegő olyan áttetsző, hogy ellátni a világegyetem határáig. De az Atacama arról is nevezetes, hogy a perzselő nap tökéletesen konzerválja az emberi maradványokat, többek között a gyarmatosítás kora előtti múmiákat, a XIX. századi felfedezők és bányászok holttestét - és az 1973 szeptemberi chilei katonai puccs után „eltüntetett” politikai foglyokét. Míg a csillagászok odafenn a legtávolabbi és legöregebb galaxisokat kutatják, a földön asszonyok, az eltűntek rokonai keresik a tömegesen idehordott holttestek maradványait, még huszonöt évvel az események után is, hogy betömjék a család történetén tátongó lyukat. A világűr fürkészését és a földi kutakodást párhuzamosan mutató film káprázatos, megindító személyes odüsszeia.

20.00 Anton itt van (Anton\'s Right Here. orosz dokumentumfilm, r: Lyubov Arkus, 2012, 110 perc)
Képes lehet valaki más fájdalmát érezni? Hősünk egy autista fiú, akinek az élete egy Szentpétervár külvárosában lévő lakás és egy elmekórház között telik. A főszereplő és a rendező közti távolság minden egyes eltelt perccel csökken, míg végül ő maga is szereplővé válik a történetben. Ljubov Arkusz orosz kritikus megdöbbentő elsőfilmje traumákon és intézményeken kíséri végig Antont, nemcsak a szüleit, gondozóit, barátait mutatva be, hanem magát a forgató stábot is. Első személyben dokumentálja az ellátórendszer problémáit egy olyan országban, ahol a mentális betegeket mind a mai napig megbélyegzi a társadalom.

11.10. SZOMBAT

16.30 A 8-as akna (Pit No. 8, észt dokumentumfilm, r: Marianna Kaat, 2010, 95 perc)
Sznizsnyét, az egykoron virágzó ukrán bányászvárost ma már borzalmas szegénység sújtja. A város elkeseredett lakói évek óta illegálisan bányásszák a szenet, ásnak ki veszélyes és elhagyatott bányákat, forgatják fel a kiürült épületeket, a közeli erdőket vagy akár saját udvarukat is. Mindenki a túlélésért ás – nők, nyugdíjasok, állástalan bányászok, de még gyerekek is. A 15 éves Jura például otthagyta alkoholista anyját, feladta az iskoláról és a szakácskodásról szőtt álmait, hogy eltarthassa testvéreit az egyetlen általa ismert módon: illegális bányamunkával. Felnőttek hiányában Jura birkózik meg az egyébként rájuk háruló felelőségekkel: gyerekeket nevel, bevásárol, vacsorát főz, rendben tart mindent. Szívszorító történet gyerekekről, akiknek túl gyorsan kell felnőniük, példaképek nélkül.

18.30 Pucérsegg tábornok megtérése (The Redemption of General Butt Naked, amerikai dokumentumfilm, r: Eric Strauss & Daniele Anastasion, 2011, 85 perc)
Joshua Milton Blahyi, azaz Pucérsegg tábornok, a kegyetlen libériai hadúr egykor sebezhetetlennek képzelte magát, akit nem fog a golyó. Meztelenül indult harcba gyerekkatonái élén, és halál, pusztítás járt a nyomában. Mára megtagadta véres múltját, és keresztény igehirdetőként járja az országot, a kétséges megváltás reményében keresve hajdani áldozatait. De van-e megbocsátás a bűneire? A filmesek, akik elkísérik őt gyakran nehéz útján, hol őszintének, hol kétesnek látják a tábornok igyekezetét, hiszen igazságszolgáltatás hiányában a hitnek és a megbocsátásnak megvannak a maga korlátai. Hatásos portréfilm egy nem mindennapi kanosszajárásról.

20.00 Putyin csókja (Putin’s kiss, dán dokumentumfilm, r: Lise Birk Pedersen, 2011, 85 perc)
Lehet Vlagyimir Putyin a nyugatiak szemében antidemokratikus zsarnok, ám sok orosz ájultan csodálja az erős és karizmatikus apafigurát. Az egész nemzedéknyi fiatalt tömörítő Nasi („A mieink”) elnevezésű hazafias ifjúsági mozgalom célja az „ellenség” kiűzése Oroszországból. Az ellenség, magától értetődően, bárki, aki nem Putyin- és Medvegyev-párti. A tizenkilenc éves, okos Mása a szervezet szóvivője. Egyszer alkalma volt csókot cuppantani Putyin arcára, és attól kezdve fennen hirdette rajongását „a Kreml Napóleonjáért”. Egészen addig, amíg meg nem ismerkedett egy liberális ellenzéki csoporttal. Mása morális dilemmában őrlődik: Lehet a Nasiban saját véleménye, vagy teljesen alá kell vetnie magát „a párt” akaratának? A fejlődési drámát dokumentáló film komor képet fest az orosz politikai szcénáról, ahol nyílt politikai vita nyomokban sem található, mást nem lehet tenni, mint beállni a sorba az egyik vagy a másik oldalon. Mása keze lassan ökölbe szorul.