János Vitéz
Jankovics Marcell rajzfilmklasszikusa digitálisan felújítva szeptember 19-től visszatér a mozikba, a Magyar Nemzeti Filmalap Filmarchívum Igazgatósága és a Pannonia Entertainment együttműködésében. Az ismert történetben Kukorica Jancsi, az egyszerű juhászbojtár szerelmes a gyönyörű árvába, Iluskába, ezért ahelyett, hogy a rábízott nyájat őrizné, inkább párját öleli a patakparton. Ezért hamar összetűzésbe is kerül Iluska gonosz mostohájával, az azonban még nagyobb gond, hogy mire lemegy a nap, szétszélednek a rábízott juhok, így Jancsinak bujdosnia kell. Korábban még szép házat, kertet és rózsákat ígért a szerelmének, és hogy ezt megtehesse, elhatározza, hogy meggazdagodva tér majd vissza. Útja során számtalan veszélyes és izgalmas kalandban lesz része, zsiványokkal verekszik, beáll katonának és bejárja Tatárországot, Taljánországot, Lengyelországot, Indiát és Franciországot, majd onnan a törököket kiverve dicsőségben és gazdagságban tér haza szerelméhez. A faluban azonban szörnyű hír fogadja: drága Iluskája meghalt, már csak a sírhantját láthatja. Felkerekedik hát újra az immár János vitézzé érett Kukorica Jancsi, hogy újabb ezer veszélyben, boszorkányokon, óriásokon és egy hatalmas sárkányon is áttörve megkeresse szíve szerelmét, Iluskát… A magyar egész estés animációs filmek gyártása a János vitézzel indult el 1971–ben, amely Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára készült, Jankovics Marcel és Richly Zsolt tervezésében. Az ismert elbeszélő költeményt adaptáló filmet 1973. május 1–jén mutatták be a hazai mozik. A film látványában a szecesszió, a pop art, valamint a magyar népi díszítőművészet sajátos ötvözete. A kápráztatóan színes képi világa és a road movie–szerű cselekménye miatt a filmet az 1968–ban berobbant kultikus Beatles–animációval, A sárga tengeralattjáróval szokták párhuzamba állítani. A film teljes körű, 4K felbontású restaurálása a Magyar Nemzeti Filmalap igazgatóságaiként működő Filmarchívum és Filmlabor együttműködésében valósult meg 2018-ban.
→ IMDb adatlap