Van Gogh – Búzamezők és borús égbolt

'A művészet templomai' ismeretterjesztő sorozat következő epizódjában Vincent Van Gogh munkássága egy egészen új nézőpontból kerül megközelítésre: a holland festőzseni műveinek legnagyobb magángyűjteményével rendelkező személy, Helene Kröller-Müller (1869–1939) szemszögéből, aki a festő közel háromszáz alkotását vásárolta fel a 20. század elején. Miközben a film végigköveti a műgyűjtő nő életútját, végigvezeti a nézőket a De Hoge Veluwe Nemzeti Park területén található Kröller-Müller Múzeum páratlan építészeti csodáján és a benne megtalálható felbecsülhetetlen értékű műalkotásokon. Van Gogh egzisztenciális és lelki vívódásai testvére, Theo leveleinek egy-egy bekezdésén keresztül tárulnak fel a filmben, amely Párizstól Provence-ig a festő különböző lakhelyeire is elkalauzolja a nézőket. Az alkotás vezérfonalul szolgáló másik kiállítás a vicenzai Basilica Palladiana „Van Gogh - Búzamezők és borús égbolt” című tárlata, amely negyven festményt és nyolcvanöt rajzot vonultat fel a Kröller-Müller Múzeum gyűjteményéből. A film különlegessége, hogy átfogó módon mutatja be mind a gyűjteményeket, mind a művészet iránti lángoló szenvedélyt, ami a létrejöttéhez vezetett. Amellett, hogy Van Gogh művészetét és zsenialitását hivatott elmondani, segít megérteni a rajz fontosságát is a művészeti stílusában. Bár látszólag ösztönszerűen megalkotott, festményeinek létrejöttét hosszú felkészülési folyamat előzte meg és ennek eredményeképp vázlatok helyett már önmagukban is kész művészeti alkotások születtek, amelyekben már megtalálhatóak a festményeire oly jellemző töredezett vonalvezetések.